A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom:*
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom:*  

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

 
Név:
Email cím:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom  
 
   


Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy kéthetente hírlevelet küldjünk neked az iroda piac aktualitásairól, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy személyes adataidat a veled való kapcsolatfelvétel céljából kezeljük és továbbítsuk a blog újságírójának. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a hozzájárulásod visszavonásával egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



A digitalizáció hatásai a magyar munkaerőre, kiskereskedelemre és gazdaságra

A Magyar Fejlesztési Bank Periszkóp c. havi gazdasági jelentés egyik kiadványában a digitalizáció hatásait foglalták össze, hiszen a technológia már az élet minden területén jelen van. Mindenesetre digitális versenyképességben van még hová előrelépnünk.

Napjainkban az egész világra kiható globális trendek ala­kítják, formálják a gazdaságot. A McKinsey Global Institute elemzői 2016-ban négy megatrendet definiáltak: a globális integráció felgyorsulása, a fejlődő országok ipa­rosodása és urbanizációja, a népesség elöregedése, vala­mint az információs és kommunikációs technológia fej­lődése – ez utóbbi folyamatot szokás a negyedik ipari for­radalomnak is nevezni. A XXI. században lezajló globális integráció révén az újfajta digitális technológiák elterjedé­se korábban nem tapasztalt ütemben és mértékben hat mind a fogyasztókra, mind a termelőkre.

A digitalizáció során a vállalatok átalakítják üzleti modell­jüket: a termelési, beszállítói, értékesítési, valamint a cégen belüli összekapcsoltságon és az automa­tizáltságon keresztül gyorsabb, ol­csóbb és pontosabb kommunikáci­ót és munkát eredményez, ami nö­veli a termelés és a munka termelé­kenységét.

Ezek az innovációk átalakítják a mun­kahelyeket is. A rutinfeladatok vég­zésére épülő munkahelyek aránya je­lentősen lecsökkent az egész világon az elmúlt évtizedben. Egyes tanulmá­nyok szerint (pl. McKinsey) a napja­inkban elérhető digitális technológiák adaptálásával az aktuális munkatevé­kenységek 45%-át lehetne automati­zálni. Ezzel párhuzamosan az innova­tív technológiák bevezetésével meg­jelenik a kereslet az azokat használni, továbbfejleszteni képes munkaerőre, amihez a humántőke megfelelő kép­zése szükséges.

A McKinsey elemzői az iparágak három csoportját külön­böztetik meg az alapján, hogy milyen mértékű további változásokkal szá­molhatnak a közeljövőben. Az első csoportot alkotó élelmiszer-kiskereskedelmi és a ruházati cikkek­kel kereskedő vállalatok esetében nem valószínű, hogy középtávon át fognak térni egy teljesen digitális mo­dellre, a fogyasztói szokások ugyan­is ezen termékek esetében nehe­zen oldódnak: a vásárlás, a ruhák és cipők felpróbálása, a zöldségek, gyü­mölcsök közül a szebbek megtapin­tása, kiválogatása komoly vásárló­vonzó erővel bír. Néhány éves távlat­ban a forgalom nagyjából 20%-a te­relődhet át a becslések szerint a digi­tális térbe.

A második csoport tagjai a fizikai he­lyett többnyire virtuális termékeket és szolgáltatásokat kínáló banki, biz­tosítói és távközlési szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplők, így jobban ki tudják használni az online értékesí­tés és egyszerűbb logisztika előnye­it. Rájuk már nagyobb hatást gyako­rol a digitalizáció, a forgalomnak közel a 35%-a átterelhető digitális mederbe (pl. OTP Mobil Simple alkalmazása mobilfi­zetési lehetőséget és számos szolgáltatást kínál), ami a költsé­gek terén 20%-os csökkenést ered­ményezhet.

A harmadik csoportba tartozó ipar­ágak (zene, elektronika, egyéb fo­gyasztói cikkeket forgalmazó kiske­reskedelem, a légitársaságok és a szállodák), ahol a digitalizáció a szol­gáltatás kétharmadára is kiterjedhet néhány éven belül. A légiszállítás és a szállodai szolgáltatások esetében ez úgy jön ki, hogy míg az értékesí­tés teljes mértékben digitálissá vá­lik, addig a szolgáltatást nyújtó eszkö­zök, a repülőgépek, illetve a szállodák természetesen továbbra is fizikai ter­mékek, eszközök maradnak.

A digitalizáltság mérőszámai

A digitalizáció a gazdaságok hosszú távú versenyképességének egyik kulcstényezője. Az Európai Bizottság még 2015-ben elfogadta a di­gitális egységes piac létrehozását cél­zó stratégiát, amely a digitális marketing, az e-keres­kedelem és a telekommunikáció te­rületein egy olyan egységes szabály­rendszert kíván létrehozni az EU-n belül, amely által a lakosság és a vál­lalatok jogszerűen, biztonságosan és megfizethető költségek mellett tud­nak egymással kereskedni, innovatív üzleti tevékenységet folytatni.

A stra­tégia három pillérből áll: az interne­tes termékek és szolgáltatások elér­hetőbbé tétele az európai fogyasz­tók és vállalkozások számára, a digi­tális hálózatok és szolgáltatások bő­vüléséhez szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megte­remtése, valamint az európai digitá­lis gazdaság növekedési potenciáljá­nak maximalizálása. Az Európai Bizottság elkészítet­te az EU-s tagállamok digitális fejlett­ségének egyes aspektusait összetet­ten számszerűsítő Európai Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (DESI).

Magyarország digitális fejlettsége a DESI mutatói alapján elmarad az EU-s átlagtól, a 28 tagállam között a 21. helyet érte el 2016-ban. A magyar pontszám a többi visegrádi ország át­lagának megfelelő, és 2013 óta a vi­segrádi országokhoz hasonló ütem­ben emelkedik.

Magyarország 2016-ban jól teljesített a digitális infrastruktúra fej­lődését vizsgáló hálózatosodottság területén, a 16. helyről egy év alatt a 14-ikre lépett, ami főként a nagy se­bességű vezetékes széles sáv (NGA) és a 4G lefedettség terjedéséből, va­lamint a széles sávú internet igénybe­vételének növekedéséből fakadt. A 2015-2016-os időszakban Magyarország nagyobb előrehala­dást ért el a humán tőke digitális készségeinek területén, mint az uni­ós átlag, ezzel együtt továbbra is el­maradt az átlagos szinttől, a 2015-ös 27. helyről a 24-re javított.

A magyar internethasználók (ará­nyukat tekintve 2016-ban 12. helye­zés az EU-n belül) különösen aktívak a közösségi hálókon, a hírolvasás és a videotelefonálás területén, ugyan­akkor kevésbé szívesen vállalkoz­nak online kereskedelmi műveletek­re, például az elektronikus bankolás, illetve kereskedelem igénybevétele jóval elmaradt az uniós átlagtól.

A digitális technológiák vállala­ti szektorban való elterjedtségét mérő dimenzióban Magyarország 24. lett az EU tagállamok között. A digitális technológiák hiánya a ma­gyar vállalatok, és különösképpen a KKV szektor versenyképességét kor­látozó tényező. Ezért a kor­mány az elmúlt években számos in­tézkedést kezdeményezett, így pl. az in­formációs és kommunikációs tech­nológiával foglalkozó induló vállal­kozásokat támogatni hivatott GINOP 3.1.3. kiegészíté­se céljából 2017 első felében elindult a GINOP 8.2.3. Míg a 2016 márci­usában az Irinyi-terv részeként bemu­tatott Ipar 4.0 Stratégia a szekunder szektor digitális átállását kívánja elő­segíteni. A közszolgáltatások digita­lizáltsága jelenti a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívását: ezen a te­rületen EU-s viszonylatban 27. lett az ország.