A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom:*
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom:*  

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

 
Név:
Email cím:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom  
 
   


Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy kéthetente hírlevelet küldjünk neked az iroda piac aktualitásairól, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy személyes adataidat a veled való kapcsolatfelvétel céljából kezeljük és továbbítsuk a blog újságírójának. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a hozzájárulásod visszavonásával egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Az egyterű irodák világa, a munkakultúrák fejlődése

Az együttműködő és kreatív munkakultúrák terjedésével az egyterű irodák reneszánszát éljük, ahol a közösségi terek a munkaállomások rovására egyre nagyobb részt követelnek, és ahol a legkülönbözőbb munkahely-típusok jelennek meg, hogy az alkalmazottak megtalálják a számukra ideális és inspiratív környezetet.

Az iroda története

Az iroda egyszerűen fogalmazva az a hely, ahol az ügykezelés és információfeldolgozás folyik; kialakulásának kezdete összefügg a gazdasági események regisztrálásának elterjedésével. Már a római birodalomban az írásbeliség segítségével igen sokrétű regisztrációs rendszert dolgoztak ki, az iroda a palota vagy a templom leválasztott részét jelentette, ahol a tekercseket is tárolták. Róma bukása után keleten Bizáncban és az arab birodalmakban tovább éltek az adminisztráció hagyományai. Nyugaton a sötét középkorban lassan kezdett „pislákolni” a szellem, és kialakult a kancellária intézménye, ahol a kormányzati iratokat is tárolták. A 13. században írták le először az angol office szót, a mai értelemben vett fogalomként használva. A reneszánsz idején felvirágzott a kereskedelem, és a kereskedők igyekeztek egy épületben intézni üzleti ügyeiket. A 15. században már akkorára duzzadt egyes településeken a városi lakosság, és ezzel a párhuzamosan a kereskedelemmel foglalkozó szakemberek száma, hogy az irodai tevékenységeket egy önálló épületbe koncentrálták. A középkorban hosszú ideig az iroda a tulajdonos házában működött, később a 16. század elején az olasz bankok önálló irodaházakat építettek. Az iparosodás előtti időben a kézimunkán alapuló üzemek szervezéséhez alkalmaztak koordináló személyeket, akik gyakorlatilag a mai menedzserek munkáját végezték el.

Az ipari forradalom idején – a 18. és a 19. században – megnövekedett gazdasági aktivitás és szélesedő kereskedelmi és ipari forgalom még inkább emelte az iroda presztízsét, hiszen egyre több tevékenységet, egyre több munkafolyamatot – pl. könyvelés, rendelés és tárolás – kellett koordinálni. A 19. század végén azután kialakultak a maihoz hasonló irodák és irodai munkafolyamatok. Az 1920-as években terjedtek el az irodaszervezés tudatos eszközei, így például a lyukkártya, a másolópapír vagy éppen az automata írógép. Az irodai munka iparosodása pedig kb. 1950 körül kezdődött meg, amikor sor került a rutin-folyamatok automatizálására elektronikus adatfeldolgozó gépekkel. Mivel az irodák alapvetően a belvárosba koncentrálódtak, ezért sok pénzbe került egy iroda működtetése. Vagyis a növekvő földárak elhozták a többszintes irodaházak idejét is. Ezek azonban a vas és acél elterjedéséig maximum 10 emeletesek voltak. 1852-től kezdték el használni az újfajta liftet (Otis találmánya), amely gyorsan eljuttatta az embereket az épület magasabb szintjeire is. Amerikában például csupán az 1870-es években kezdték el a 7-10 emeletes, lifttel rendelkező irodaházak megépítését. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat pedig 1899-ben adták át, 1908-ben már 40 emeletig jutottak. A 60 szintet pedig 1913-ban abszolválták.

Hermann Miller forradalma

„Az egyterű iroda koncepciója az USA-ban alakult ki a múlt század elején. A fordizmus jegyében a monoton papírmunkát hosszú unalmas asztalsorok mentén végezték az irodai munkások – ezek az irodák inkább egy üzemre emlékeztetnék a mai szemlélőt. A meglehetősen túlzsúfolt munkahelyek, a korabeli irodaházak alaprajzi struktúrája, belső kialakítása azonban nem elégítette ki a manapság már alapkövetelménynek számító munkahelyi feltételeket” –  mesél a „kezdetekről” Láncos Áron, a MádiLáncos Studio Kft. társtulajdonosa. Aztán eljöttek a hatvanas évek, amikor Amerikában és Európában is fellendültek a polgári mozgalmak,  és a kulturális-politikai földrengés az irodák világát sem hagyta érintetlenül, hiszen a vállalatok egyfajta miniatűr társadalmak, ahová a nagyvilág változásai villámgyorsan beszivárognak. A nagy amerikai irodabútoros cég, a Herman Miller jó érzékkel dobta piacra a hatvanas években az ún. „Action Office” új irodabútor-családot. A Robert Propst kutatási igazgató vezetésével kifejlesztett „Action Office” forradalmasította az irodák alaprajzi elrendezését, amelynek jelentőségét jól érzékelteti az eladások száma: 1978 óta ebből a termékcsaládból több mint 5 milliárd dollárnyit értékesítettek.

„Igazi áttörést az irodaszervezésben az 1960-as évek hozott. Ezt az irodai munka növekvő komplexitása, a technikai fejlődése indokolta, illetve az egyszerű felismerés, hogy a munkaerő teljesítményét, motiváltságát nagyban befolyásolja a munkakörnyezete. Műfajt alapító megoldás volt a Hermann Miller által hosszas kutatás alapján kifejlesztet „cubicle”, amely évtizedeken át meghatározta az amerikai irodák képét. A paravánfalakból, tároló elemekből és munkafelületből álló moduláris, variálható bútorrendszer akusztikai és vizuális biztonságot nyújtott, egy saját iroda érzetét kölcsönözte aránylag kicsi alapterületen” – folytatja Láncos Áron. A nyúlfarknyi boxok tartalmaztak egy íróasztalt és egy tároló rendszert, amelyet embermagasságú panelelemek vettek körbe. Ha az alaprajzra pillantunk, akkor egyfajta kaptárszerkezet bontakozik ki – ez a rendszer kielégítette az individualista elveket, és több magánszférát biztosított a munkatársaknak, ráadásul a cellás irodáknál jóval könnyebb és költséghatékonyabb kialakítással, illetve átalakítással kalkulálhatott a vezetőség.

A nyitott terek reneszánsza

A boxokkal kialakított irodastruktúrát Douglas Coupland 1991-ben kiadott kultikus X-generáció című regényében „ifigettónak” titulálja, jelezve az időközben megváltozó korhangulatot. A boxokat elválasztó panelelemeket már nem a privátszféra jelképeként kezdték el értelmezni, hanem egyfajta börtönfalnak tekintették, amely gátat szabott a manapság oly divatos kreatív munkakultúrának. A 90-es évekig tündökölt ez a koncepció, amikor is új típusú munkakultúrák jelentek meg, a kommunikáció és az együttműködés előtérbe került. A boxokat kitaláló Robert Propst 2000-ben elismerte, hogy óriási hiba volt a fülkés rendszert elterjeszteni, mert valójában a privátszféra biztosításának álságos elve mentén lenyesték a dolgozók kreatív hajlamait, és a bezártságérzet több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.

„Az 1970-80-as években terjedt el az egyterű és a cellás irodák előnyeit ötvöző kombi iroda. Az 1990-es évektől a számítógép, az internet, a mobil eszközök gyökeresen alakították át az irodai munkát, előtérbe került a projekt alapú csapatmunka és a kommunikáció. A hálózatok korában a munkavégzés nincsen helyhez kötve, az iroda elsősorban az információcsere helyszíne lett, ennek megfelelően nőtt a közösségi terek, tárgyalók aránya. Új tértípusok, fogalmak születtek: fókusz, webex, break-out, lounge, work café, hot desking, desk sharing. Az irodabútor integrálta az új technikákat, vezetékeket, képernyőket, ma már alapvető szempont a környezettudatosság, a bútorok elemei cserélhetők, újrahasznosíthatók, a felhasznált ragasztók, műanyagok nem tartalmaznak egészségre káros vegyületeket” – teszi hozzá Láncos Áron.

Alaprajzok, belsőépítészet

A kilencvenes évektől kezdve tehát ismét felfelé ívelőben van az a fajta klasszikus nyitott iroda-típus, amely a 20. század első felében hódított világszerte. Azonban számtalan alaprajzi elrendezés lehetséges az egyterű irodák világában, amelyet alapvetően meghatároz a cég mérete, a dolgozók száma és a főtevékenység. Hiszen anno is a hivatalnokokat és a pénzügyi dolgozókat ültették egy nagy térbe, míg az ügyvédek mind a mai napig cellás irodákban kapnak elhelyezést. Az SSC-, technológiai, kommunikációs, PR-cégek, az interaktív vállalatok és a reklámügynökségek pedig előszeretettel alkalmazzák a közös munkatereket.

Nagyobb cégek esetében a nyitott irodában divíziók, csapatok, csoportok szerint oszlik meg a munkaerő, és az egy divízióba tartozók, akik ugyanazt a munkafázist, vagy ugyanazt a típusú tevékenységet végzik, egy íróasztal-csoport köré szerveződnek. Ezek az íróasztalok akár össze is kapcsolódhatnak egymással, vagy több sorban helyezkedhetnek el. „Megjelentek a 6-8 fős projekt csapatokhoz alakítható közös bench asztalok, de a leglátványosabb fejlődés az informális tárgyalóbútorok terén tapasztalható – térhódításuk egyre jobban elmossa az eddig szigorúan őrzött határokat az irodánk, a kedvenc kávézónk vagy éppen az otthonunk között. A jövő irodája az utópista tervezők és a köz hiedelmével szemben nem a futurisztikus, sci-fi formák felé tart, inkább egy Starbucks és a nappalink keverékére hasonlít majd” – teszi hozzá Láncos Áron. Mifelénk a multinacionális vállalkozások honosították meg ezt az alaprajzi elrendezést. Első szignifikáns példák az ABN Amro irodái voltak még az ezredforduló előtt.

Előnyök

Az egyterű irodákban a privátszféra visszaszorul, míg a közösségi kommunikáció és az együttműködő szemlélet szerepe növekszik, felgyorsul a munkatársak közötti információáramlás, vagyis a rugalmas munkakultúrák előtérbe kerülnek. A nyitott irodaterek kialakítása költséghatékonyság szempontjából is előnyös, hiszen kisebb területen lehet több munkatársat elhelyezni, vagy megfordítva a dolgot: több munkatárs fér el ugyanakkora területen, ami egy bővülő cégnél alapvető szempont, gondoljunk csak a növekvő SSC-vállalatokra. Az egy térbe integrált munkaállomások jelentős költségcsökkenést eredményeznek, amelyek pozitív hatással vannak a zöldebb, környezettudatosabb megoldások alkalmazására is. Így például a fűtő-hűtő funkciók hatékonyabban megvalósíthatók, amelyek végső soron kevésbé terhelik meg a környezetet.

A támogatók általában dicsérik a munkatársak pozitív hangulatát, a munkaerő produktivitását, a környezetvédelmi előnyöket és a kreatív teljesítményeket. Az egyterű irodákban a munkatársak szabadon járkálhatnak, barátkozhatnak, együttműködhetnek, intenzívebben kommunikálhatnak, és jobban teljesíthetik a közösség által elvárt követelményeket, hatékonyabbá tehetik munkájukat, és gyorsabban reagálhatnak a környezetük változásaira. Mindezek természetesen pozitívan befolyásolják a munkatársak hangulatát. Egy korábbi amerikai tanulmány szerint, amelyet még 1996-ban végeztek, a cellás rendszerről a nyitott irodatípusra áttérő vállalatoknál a munkatársak teljesítménye csaknem négyszeresére növekedett.

Hátrányok, egészségügyi problémák

Az ellenzők is ezeket az érveket sorolják fel, csak éppen negatív előjellel. De mi történik akkor, ha valaki olyannal hoz össze a sors, akit nem kedvelünk? A kommunikáció szintén nagyszerű dolog, de mi van, ha valaki sokkal többet beszél, mint amennyit bárki is igényelne, hogy finoman fogalmazzunk. Vagyis a nyitott irodában a jó és a rossz, a negatív és a pozitív hatás is ugyanarról a tőről fakad. Meg kell hallgatnunk a munkatársaink telefonbeszélgetéseit, a kollégák hátunk mögött pusmognak, pletykálnak, nevetgélnek, ami viszont sokszor ellenpontozza a pozitív hangulatot. Meghatározó tényezőként jön számításba tehát a közvetlen környezetünkben lévő munkatársak jellemrajza. Bár a nyitott terek valóban erősítik a kommunikációt és az együttműködést, de ebből szakértők szerint nem következik világosan, hogy a produktivitás is növekszik. Egyes tapasztalatok szerint, ahol a tradicionális irodák helyét a nyitott terek foglalták el, a munkatársak egy része – ha lehetőség adódott rá – inkább otthonról akart dolgozni ahelyett, hogy olyan helyen legyen, ahol nincs állandó munkaállomása.

Az ellenérvek szerint a nyitott iroda káros lehet az egészségre, a negatív jelenségek között említhetjük a stresszt, a konfliktusokat, a magas vérnyomást és a nagy mozgás káros hatásait. A kórokozókat is könnyebben átadják egymásnak a munkatársak, ami több megbetegedést és csökkenő produktivitást eredményez. Mindemellett – ahol még a vezetőség is együtt ül az alkalmazottakkal – nagyobb a rizikója, hogy a cég titkos anyagait, know how-ját egyszerűen ellopják, amely akár az egész cég jövőjét destabilizálhatja. A zaj nagyságrendekkel növekszik, amire a munkatársak is panaszkodnak a különböző tanulmányok szerint. A zaj a teljesítményt akár 40%-kal is visszavetheti, a hibázás lehetőségét pedig közel 30%-kal növeli.

Ergonómia és biofília

Az egészségügyi hatásoknál említhetjük meg az ergonómia szerepének felértékelődését, amely a munka gazdaságos megszervezésének elmélete és gyakorlata. Legfontosabb alapelve, hogy a munkakörnyezetet az ott dolgozó alkalmazottak igényei alapján kell megtervezni. Az alábbi tényezőket veszik manapság figyelembe: a képernyő előtti tevékenység válik általánossá, probléma a tartós, szünet nélküli munka, jelentős a zaj, a munkaidő 70-75%-át ülve töltik a dolgozók, az írást a billentyűs munka váltja fel, alapvető igénnyé válik a légkondicionálás, és terjednek a nyílt irodai terek. Ezek alapján a következő tényezőkre kell koncentrálni: stressz, testtartás, sugárzás, esetleges látásromlás. Persze a környezeti követelmények erősen függenek a tevékenység jellegétől, hiszen az intenzív szellemi munkát jelentő fejlesztői tevékenység nyilván egészen más, mint egy ügyfélszolgálati munka.

Kimutatták azt is, hogy jelentősen csökkenthető a munkahelyi stressz, frusztráció és türelmetlenség, ha a dolgozók az ablakon keresztül a természetet látják. 2008-ban egy kísérlettel bizonyították, hogy sokkal stresszmentesebbek azok a munkatársak, akik a természetet látták az ablakon keresztül, mint azok, akik egy ablaktalan szobában ültek. Mindezeknek fiziológiai okai vannak, hiszen kutatások bizonyították, hogy az interakció és a kapcsolat a természettel opiopid receptorokat (endorfin) aktivál az agyban, csökkenti a kortizol (szteroid hormon)-szintet, a vérnyomásra és a szívverésre is jótékony hatással van. A természetes fény emellett alapvető tényező a hangulat és az alvás tekintetében. A biofília az a tudományág, amely szerint az ember természetes szükséglete a természethez való kapcsolódás, és ez a kapcsolat jó hatással van a kényelemre, a termelékenységre és a szociális kapcsolatokra.

Egészséges egyensúly

Az egyterű irodákban a bizalmas légkör és a privátszféra teljesen eltűnik, pedig a testi-lelki fittség és a regeneráció szempontjából nagyon lényeges egyfajta egészséges egyensúly megteremtése, vagyis a közösségi szereplés után legyen hová visszavonulni. Az University College London kutatásai során megkérdezett 20 ezer munkavállaló 56%-a panaszkodott a privátszféra, 60%-uk a csendes helyek hiányára. Susan Cain híres „Csend: az introvertáltak ereje egy olyan világban, amely folyvást csak beszél (Quiet: The Power of Introverts in a World That Can’t Stop Talking)” című kötetében azt írja, hogy amíg az 1970-es években kábé 50 négyzetméter jutott egy dolgozóra – beleértve persze a közösségi helyiségeket is –, addig 2010 körül ez a szám visszaesett 20 négyzetméter/főre. Szerinte az egyterű irodákban csökken a produktivitás és romlik a memória, növekszik a szívrendellenességek száma, kevésbé védettek az emberek a vírusok ellen. Mindemellett tartózkodóbbak, könnyebben dühödnek be, lesznek agresszívebbek, kevésbé segítőkészek stb. Julia Woods „Kommunikációs elméletek a gyakorlatban (Communication Theories in Action)” c. könyvében megemlíti, hogy a nyitott irodákban fennáll az a veszély, hogy a frontális kommunikációs intenzitása után nem áll rendelkezésre az a fajta védett tér, ahol az alkalmazott regenerálódhat a frontális kommunikáció okozta nagyobb lelki terhelés után.

Az alaprajzi kialakításnál tehát mindenképpen előnyös, ha a cégvezetés a munkatársakkal közösen gondolkodik el arról, hogy az egyes funkciók mekkora teret kapjanak és milyen kölcsönhatásban álljanak egymással. A megoldás az egyterű irodákban is a nyitott terek és a rekreációs helyiségek egészséges egyensúlyának megteremtése, vagyis a nyitott terekbe helyezett munkaállomásokat kombinálják az elszeparált kisebb tárgyalókkal, egyszemélyes kapszulákkal, hangzuhanyzókkal, akusztikai panelelemekkel, hogy a munkájukhoz kapcsolódó megbeszéléseket – akár skype-on, akár telefonon – zavartalanul lebonyolíthassák, valamint privát tudjanak kommunikálni. Vagyis a 21. században keverednek a nyitott terek, a boxok, a cellák és az elszeparált tárgyalók, és ebből a nagy mixből az adott cég mindig a számára leghatékonyabb variációt emeli ki.

+++

A cikk az Ingatlan Évkönyv 2013/14 című kiadvány 38. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot vagy rendelje meg, és mi ingyen elpostázzuk Önnek.