A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom:*
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom:*  

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

 
Név:
Email cím:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom  
 
   


Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy kéthetente hírlevelet küldjünk neked az iroda piac aktualitásairól, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy személyes adataidat a veled való kapcsolatfelvétel céljából kezeljük és továbbítsuk a blog újságírójának. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a hozzájárulásod visszavonásával egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Ezek a megatrendek határozzák meg a 21. század munkahelyét!

A globális, felgyorsult, internet alapú, 24/7-es világunkban paradigmaváltás zajlik, ami nagy hatással van az emberekre és a munka végzés módjára egyaránt. Ezek a változások alapvetően átalakítják mindannyiunk életét, a jövő generáció munkához és irodatérhez való viszonyát.

A felgyorsult információáramlás és megosztás, valamint a felfokozott együttműködés igénye átalakítja a munkatérről alkotott elképzelésünket. Az irodatér fontosabbá vált, mint valaha,  hiszen stratégiai eszköz lehet. A hangsúly többé nem azon van, hogy mindenkinek legyen asztala, hanem azon, hogy legyen hely a kollégáknak az együttműködésre, a koncentrálásra és a feltöltődésre. A munkatér ma már egy komplett rendszer („Eco-system”) kell, hogy legyen. A munkaerő bevonzásához, motiválásához, a költségek optimalizálásához, a cég  brandjének erősítéséhez, a munka hatékonyságának növeléséhez és nem utolsó sorban az egészségesebb életmódhoz kell hozzájárulnia.

Melyek a világunkat meghatározó megatrendek, és ezek  milyen hatással vannak a munkavégzés módjaira, valamint a munkavállalók preferenciáira? Hogyan tud a mai irodatér egy „Eco-system”-mé,  azaz stratégiai eszközzé válni? Sorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ! Az első részben a világban zajló változásokról értekezünk.

1. Technológiai változás

A megatrendek közül elsőként a TECHNOLÓGIA-i változást, vagy inkább váltást kell megemlítenünk és ezen belül is a „diszruptív” váltást. Ezt a kifejezést elsőként  Clayton M. Christensen, Harvard Business School professzora  vezette be, akit a világ legkiemelkedőbb gondolkodói közé sorolnak. Többek között a magyar származású Andrew Grove-ot, az Intel társalapítóját is inspirálta, valamint Steve Jobs is megemlíti őt életrajzában.

A „diszruptív”, azaz bomlasztó technológia lényege:  a bonyolult, drága dolgokat leváltja valami, ami egyszerűbben kezelhető és nagy tömegeknek elérhető. Gondoljunk bele, hogy a mobil kütyük, amiket nap mint nap használunk, és az egyre bővülő internetalapú szolgáltatások lehetővé teszik, hogy kezünkben tartsuk a világot, hogy bárki, bármikor, bármilyen információhoz hozzáférjen. A Földön élő 7 millárd emberből, több mint 5 milliárdnak van mobiltelefonja. Beindult egy „webifikálódási” folyamat. Új szolgáltatások, kifejezések jelentek meg, mint a „Cloud”, a „BigData” és a „BYOD”. Ezzel gyakorlatilag demokratizálódik az információhoz és technológiához való hozzáférés, mind egyéni, mind vállalati szinten. A tudás többé nem kevesek kiváltsága, mint a maya uralkodók vagy a középkori egyházi  méltóságok esetében volt.

A technológia fontosságát és hatását az üzleti világban legjobban az IBM két évente történő világszintű felmérése bizonyítja a legjobban, amelynek során 70 országból több mint 4000 CEO-t kérdeznek meg.  A legutolsó 2013-ban készült, amelyben egyértelműen kiderül, hogy a vállalatvezetők már második alkalommal jelölik meg a technológiát, mint cégük működését, fejlődését legjobban befolyásoló külső tényezőt. A technológiai változás és a munkavégzésre gyakorolt hatásának (egyre mobilabbak vagyunk) számba vétele megkerülhetetlen a megfelelő irodatér kialakításánál. 2015-re a munkavállalók több mint 30%-ának NINCS szüksége dedikált asztalra, hogy munkáját hatékonyan el tudja végezni. Ehelyett más szükségletek alakulnak ki!

2. Volatilitás

A technológiai változás mellett  feltétlen beszélnünk kell a  másik nagy trendről, a VOLATILITÁS-ról, amely változékonyságot jelent. A felgyorsult információáramlás a globalizációs függőséget és sérülékenységet csak fokozza, ami egyre inkább egy bizonytalan, kiszámíthatatlan környezetet teremt. Ebben a komplex világban minden mindennel összefügg.

Tovább fokozza a volatilitást  az ember spekulatív gondolkodása, és az a törekvése, hogy a teljes mértékben uralja a környezetét. Ez vezet oda, hogy egyre többször jelennek meg  kiszámíthatatlan és kontrolálhatatlan események mind  gazdasági, mind politikai téren. Ma már nehezen lehet matematikai, statisztikai modellekkel a múlt adataiból a jövőre következtetni. Minden változásban van, és nem lehet tudni, hogy egy esemény milyen más eseménysorozatot vált ki a világban (pillangó-szárny effektus).

Nassim Nicholas Taleb „The Black Swan” című könyvében „fekete hattyúknak” nevezi ezeket a megjósolhatatlan eseményeket. Ilyen a Szovjetunió felbomlása, 2001.szeptember 11.-e, a 2008-as gazdasági válság, az egyre gyakoribb környezeti katasztrófák, vagy az IPhone befolyásoló hatása. Taleb szerint ezeknek a „fekete hattyúknak” három jellegzetessége van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és csak utólag tudunk rájuk magyarázatot találni.

A könyv egyik tanulsága, hogy bár szeretnénk Középszerisztánban élni, ahol a dolgok kiszámíthatóak, azonban egyre inkább Extremisztánban kell, hogy túléljünk, ahol váratlan dolgokra kell felkészülnünk. A KIHÍVÁS az, hogy hogyan készüljünk fel valamire, amire nem számíthatunk. A mai világban az egyik legfontosabb készség, amit ehhez fejlesztenünk kell a REZILIENCIA. Ez egyfajta tűrő- és alkalmazkodóképesség, amikor is a kikerülhetetlen változások befogadása után a múltbeli értékeinket, tudásunkat át tudjuk konvertálni úgy, hogy a megváltozott szituációban működőképesek maradjunk. Ez vonatkozhat egyénre, szervezetre vagy akár nagyobb rendszerekre.

3. Demográfiai minták átrendeződése

Köztudott tény, hogy a Földünk népessége az elmúlt 40 évben megduplázódott. Egyes demográfiai becslések 2050-re akár 12 milliárd feletti népességet is elképzelhetőnek tartanak, amelyek más fontos kérdéseket is felvetnek, mint az emberiség önellátásának problémáját az energiaforrások, a táplálék és édesvíz készlet vonatkozásában. A fejlett országokban a népességszaporodás üteme drasztikusan csökken, ugyanakkor  a szegény, írástudatlan régiókban az élveszületések száma  évről évre növekszik.

Jelenleg a Föld népesedési és a gazdasági növekedésének fő motorjai a BRIC’S országok (Brazíla, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika). Ezek közül csak India (1,27 milliárd fő) és Kína (1,39 milliárd fő)  a teljes Föld népességének több mint 1/3-át teszi ki, annak ellenére, hogy Indiában 1952-ben elsőként vezették be a családtervezési politikát, illetve Kínában 1979-ben a „one child policy”-t. Csak a kínai „egyke politikának” köszönhetően 1979 és 2010 között állítólag 700 millió szülést akadályoztak meg.

Másik érdekes adat az Y generációs munkavállalók (1980 és 1999 között születettek) arányai:  Indiában 430 millió, Kínában 220 millió még az USA-ban 70 millió. Ha kicsit játszunk a számokkal, akkor India és Kina Y generációs, tehát a most munkát kereső populációja Európa teljes (kb. 740 millió fő) lakosságának 88%-át teszi ki. Ezek után érhető, hogy Európának hamarosan kezdenie kell valamit a bevándorlási politikájával. Egyre sokszínűbbek leszünk kulturális szempontból is.

Általánosságban elmondható, hogy az emberiség öregszik, egyre tovább élünk. Ez a gyógyszeripar és orvostudomány fejlődésének, valamint a közegészségügy ivóvízellátás és higéniás feltételek javulásának köszönhető. Mivel a fejlett országokban egyre kevesebb gyermek születik, ezért a fiatal korosztály nem képes ellátni az idősebb korosztályt, így tovább kell dolgoznunk, később megyünk nyugdíjba. Egyre meghatározobbá válik a fogyasztói társadalom adta lehetőségek kihasználása. Megfigyelhető tendencia a városokba való tömörülés és a szingli életvitel.  Az FMCG cégeknek áruik csomagolásánál már alkalmazkodniuk kell az egy fős fogyasztásokhoz.

Ez az individualizmus kora. Ebben a felgyorsult, digitális világban az életvitelből, életszemléletből adódó generációs különbségekről többé már nem az apa-fia vonatkozásában, hanem már 15-20 év korkülönbség esetén beszélhetünk. A demográfiai átrendeződés a munka világában is megjelenik. Ma már a munkahelyen akár 4 generációnak (Veterán, Baby Boomer, X, Y generáció) is együtt kell dolgoznia. Soha nem volt ilyen mély szakadék az egy munkahelyen dolgozó aktív generációk között. Ezt a kihívást csak fokozza a  munkaerő szabad áramlásából adódó kulturális különbségek.

Kis Károly, ügyvezető partner, BLUE Business Interior Kft.