A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

Név:
Email cím:*
Szektor:*
 

Ezért kell minden irodának megdöntenie a tiszta-asztal politikát!

A képlet egyszerű: jó irodai környezet = boldog munkavállaló = hatékony munkavégzés. Tim Harford közgazdász irodai kreativitással és hatékonysággal kapcsolatos kísérletének eredményei nem meglepő, ám annál szemléletesebb eredményeket hoztak.

Az 5S irányítási rendszer elve, – Sort, Straight, Shine, Standardize, Sustain – régóta hatékonynak bizonyult, és egyfajta rendszerűséget vitt az irodai életbe. Azonban az egyik legfontosabb dolog maradt ki a rendszerből, még pedig a személyesség. A „csupasz iroda” trendje nem ma kezdődött, és valószínűleg nem is mostanában ér véget, ugyanis egy-egy rosszul megtervezett minimalista irodadizájn (tisztelet a kivételnek!) előszeretettel fosztja meg az egyéb kiegészítőktől az irodatereket. Persze, lehetőleg semmi ne terelje el a dolgozók figyelmét a munkáról, de a túlzottan letisztított iroda sem tesz jót a munkaerőnek, hiszen kicsit sem otthonos vagy barátságos az a környezet, amiben dolgozik.

Sajnos a tiszta-asztal globális őrületté nőtte ki magát – hiába a sok well-being, még mindig vannak olyan cégek, akik előszeretettel utasítják a kollégákat a személytelen irodai környezet kialakítására. Az Egyesült Királyság adóhivatalát és vámhivatalait 2006 végén arra utasították, hogy távolítsák el a családi fényképeket és ajándéktárgyakat az asztalokról. A BHP Billitonban, egy hatalmas ausztráliai bányavállalatnál pedig a személyzetet egy 11 oldalas használati útmutatóban kötelezik arra, hogyan tartsák tisztán az asztalukat: "A tiszta asztal azt jelenti, hogy minden nap végén egyedül a monitor, a billentyűzet, az egér, az egérpad, a headset, egy darab A5 méretű képkeret és az irodai munkához szükséges ergonómiai eszközök maradhatnak az asztalon."

2010-ben Alex Haslam és Craig Knight pszichológusok pont ezzel kapcsolatban végeztek kutatásokat. A kísérletben résztvevő dolgozóknak egy óra adminisztratív irodai munkát kellett végezniük, voltak, akiknek erre a célra felállított „laboratóriumi” irodában kellett a tevékenységet elvégezniük, míg másoknak más-más irodai környezetben. A kísérlet jól láthatóvá tette a többféle irodahelyiség okozta termékenységi különbséget.

Az első iroda egy lecsupaszított, spártai környezet volt, ahol egy íróasztal, egy egyszerű forgószék, egy papír és egy toll voltak az egyedüli kellékek. Ez a fajta egyszerűség nyomottá és ingerültté tette a dolgozókat, kifejezetten rosszul érezték magukat.

A második irodai elrendezés már néhány dekorációs elemmel gazdagította az egyszerű irodát. Nagyméretű fotók lógtak a falakról, melyeken növényekről voltak fényképek. De nemcsak a képeken, hanem az irodában is megjelent 1-1 élő növény. Ebben a környezetben – nem meglepő módon – a dolgozók már sokkal jobban teljesítettek és a hangulatuk is jobb volt.

A harmadik irodai elrendezés ugyanazokat az összetevőket használta, mint a második, immár „kidekorált” iroda, és szemmel láthatóan hasonló eredményt produkáltak a munka során a dolgozók. A különbség az volt, hogy ki dönti el az iroda megjelenését, és ez esetben a dolgozók szabadon rendelkezhettek a dekorációs elemekkel és beleszólhattak az iroda elrendezésébe is, maguk alakíthatták ki a munkakörnyezetet.

Az utolsó – és egyben leggyűlöltebb – környezetben a kísérletvezetők megint megkérték a résztvevő dolgozókat arra, hogy mozgassák kedvük szerint a berendezési tárgyakat. Azonban miután ők ízlésüknek megfelelően berendezték a tereket, a kísérletvezetők visszatértek és ismét „lecsupaszították” a teret, ezzel megfosztva őket a kreativitástól.

A harmadik megoldás hatalmas sikert aratott, az itt dolgozók 30 százalékkal hatékonyabbak voltak, mint a dekoráció nélküli irodában, a második elrendezésnél pedig 15 százalékkal teljesítettek jobban. A dolgozók unatkoztak és kényelmetlenül érezték magukat az első és negyedik irodában, nem szerettek ott lenni, rossz volt a közérzetük, ez pedig kihatott a teljesítményükre is.

Ezek után nem kérdés, hogy miért is éri meg a munkavállalóknak megengedni, hogy ők dekorálják ki, ha mást nem is, de legalább a saját munkaállomásukat.

 

g több irodadizájnra vágysz? Látogass el Instagram oldalunkra!