A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

Név:
Email cím:*
Szektor:*
 

Félelmetes agyelszívás és kulturális forradalom a Szilícium völgyben

A Szilícium völgy, mint a startupok Mekkája és globális innovatív központ régóta ismert. De vajon kik dolgoznak az itteni cégekben? És milyen munkakultúrát képviselnek?

Egy 2008-as felmérés szerint a San Francisco-öbölben található Szilícium völgy az USA harmadik legnagyobb információs technológiai központja – New York és Washington után – több mint 200 ezer munkahellyel. Míg az öbölben csaknem 400 ezer szektorbeli munkatárs tevékenykedik. Se szeri, se száma a világhírű technológiai cégeknek, amelyek itt működnek, elég ha csak a Google-ra, a Facebookra, az Apple-re vagy éppen a Yahoo-ra gondolunk. A virtuális internetes világ, mint ezen cégek alapvető terepe, egyértelműen globális, vagyis sem idő, sem tér nem befolyásolja működésüket, és így fejlődésüket. Ebből következően egy olyan nemzetközi tudásalapú szektorról beszélhetünk, amely a világ valamennyi országából képes a munkaszervezeteibe integrálni a különböző etnikumú dolgozókat. Vagyis az a bizonyos agyelszívás az egész világot érinti, mintegy kulturális szintézist teremtve a technológia alapján. Más szóval a mátrix mindenkit integrál.

Ezért nem véletlen, hogy a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és a Microsoftos Bill Gates is felemelte a szavát abban a vitában, amely a bevándorlási reformról szól Amerikában. Érdekes összeütközést szimbolizál Washington és a startupok, nagymenő technológiai vállalatok ellentéte, amely az Y-generáció és a Kongresszus egyfajta kulturális ellentéteként is jellemezhető. Ahogy többen mondták találóan: a Szilícium völgy a „Miért ne” filozófiáján alapszik, míg a washingtoni gépezet a „Miért” kultúrája. A nagy felbuzdulásnak persze valódi okai vannak, hiszen a völgyben dolgozó munkatársak jelentős része nem született amerikai, legalábbis nem született fehér amerikai. 2010-ben az ázsiai amerikaiak többségbe kerültek a völgyben munkát vállalók között, és elérték az 50%-ot, miközben a fehérek aránya csupán 40%. Az itt működő startupok mintegy harmadát indiai amerikaiak alapították. 2013-ban csaknem 14 ezer új munkaerő érkezett a helyszínre beleértve a helyieket és a külföldieket is.

A magas képzettséget jól illusztrálja, hogy 2011-ben a völgyben dolgozó külföldi születésűek 64%-a rendelkezett valamilyen – főként mérnöki – diplomával, míg az USA-ban máshol munkát vállaló külföldieknél a magasan képzettek aránya mindössze 26% volt. 2012-ben a völgyben dolgozók 51% otthon nem az angol nyelvet használta, míg az USA más területein ez az arány csupán egyötöd. A legtöbb tehetséges munkaerő Mexikóból érkezik, majd olyan amerikai államok következnek, mint Texas, Arizona, Washington és Illinois. Ezután jönnek a külföldiek, akik közül legtöbben a Fülöp-szigetekről, Kínából, Indiából és Japánból érkeznek. Az európaiak hátrább helyezkednek el a listán, ami nem is csoda, hiszen Nyugat-Európában is jóléti társadalom van, így aztán otthon is találhatnak maguknak innovatív vállalatokat. Mindenesetre az öreg kontinensről a brit, német és francia munkavállalók érkeznek a legnagyobb számban.

A számtalan etnikumból és országból verbuválódott startup-alkalmazottak közös jellemzője a tehetség, a tolerancia, a sokszínűség, amelyből fakadóan a lapos munkaszervezet a jellemző, vagyis az alá-fölérendelt szisztéma helyett mellérendelő, demokratikus működési elvek alapján dolgoznak ezek a cégek. Ebből következően nagyteres, informális és break out terekkel bőven ellátott munkahelyeket alakítottak ki, ahol a kollaboráció és a kommunikáció szinte a „startup-vallás” része. Vagyis minél több brainstorming, minél több informális beszélgetés, hiszen sohasem tudni, hogy miből lesz a cserebogár vagy egy világra szóló applikáció. Mindenhol a Google és a Facebook fantasztikus irodáiról olvasni, mindenhol a dolgozók kényelmét szolgáló bútorokról és funkciókról hallani, mintha a jövő itt a Szilícium völgyben kezdődött volna el. Persze nem lehet tudni, hogy ez mindenki jövője, vagy csupán az emberiség technológiai fejlődésének egyik hulláma, amely szép lassan lecseng majd.

 

Itt még több szuper képet nézegethetünk.