A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

Név:
Email cím:*
Szektor:*
 

Mégsem vagyunk boldogabbak egy zöld irodaházban?

Vajon jobb érzés egy LEED minősítésű irodaházban dolgozni? A legújabb kutatás szerint nem.

Bár az eredmények szerint az alkalmazottak általában elégedettek a munkával a zöld minősítésű irodaházakban, azonban azt nem mondhatjuk, hogy boldogabbak, mintha egy nem LEED minősített épületben dolgoznának. A legújabb kutatást – amely ellentmond a korábbi eredményeknek – Sergio Altomonte vezette a Nottinghami Egyetem építészeti és épített környezet tanszékéről, valamint Stefano Schiavon a kaliforniai Berkeley épített környezettel foglalkozó központjából.

Összesen 65 LEED-minősítésű és 79 nem minősített épületet vontak be a felmérésbe. Az irodaházakban dolgozók elégedettségét 17 – a beltéri környezet minőségét jellemző – paraméterrel vizsgálták, amelyeket egyenként egy 7 pontos skálán kellett értékelni. Többet között a fénymennyiségről, a bútorok állíthatóságáról, a levegő minőségéről, a hőmérsékletről és a zajról kérdezték a munkatársakat.

A korábbi tanulmányok – amelyek ugyanazon adatbázis alapján készültek ugyanazon irodaházak válaszai alapján – azt a konklúziót vonták le, hogy a zöld minősítésű irodaházakban jellemzően magasabb a dolgozói elégedettség és a produktivitás, illetve egészségesebbek az alkalmazottak. Mi okozhatta tehát, hogy az új elemzés eredményei eltérnek a korábbiak következtetéseitől?

Altomonte és Schiavon úgy gondolja, hogy az eltérő konklúziónak számos oka lehet. Először is a LEED-minősített épületekben dolgozók nagyobb mintájával dolgoztak, másodszor pedig a két épületcsoport korrekt összehasonlítása miatt számos nem a környezettudatosságra vonatkozó információt is gyűjtöttek a dolgozókról és az épületek jellemzőiről. Végezetül az egyedi válaszok értékelésénél eltérő statisztikai megközelítést alkalmaztak.

Az eredmények alapján Schiavon így nyilatkozott: „Ezek szerint a zöld minősítés elavult, vagy csupán drága és haszontalan? Természetesen nem, különösen akkor, ha a környezeti változásokról és az épületek alapvető szerepéről beszélünk, már ami az emberek egészégére, jólétére, a klímaváltozásokra és az energiabiztonságra vonatkozik.”

Mindenesetre a kutatópáros reméli, hogy a LEED minősítési folyamatok jobban adaptálják majd a dolgozók igényeit, amit a tanulmány eredményei igazolnak. A két tudós most egy 2015-ben esedékes kutatást készít elő, amely – a dolgozók jólétének fejlesztésére irányuló – leghatékonyabb LEED-minősítésű stratégiákat vizsgálja.