A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

Név:
Email cím:*
Szektor:*
 

Minden, amit a szőnyegpadlókról tudnunk kell

Lovas Gusztávval, a Decor Floor Kft. tulajdonosával beszélgettünk az irodaházakban és a munkahelyeken használatos padlószőnyegek élettartamáról, műszaki jellemzőiről, a szennytaszító, antisztatikus tulajdonságairól, a szakszerű használatról és a tisztításról, valamint a zöld technológiákról és a piaci újdonságokról.

– A Decor Floor  a hazai kereskedelmi ingatlanpiac meghatározó szereplője. Mikor indult a cég, és melyek a fő tevékenységi szegmensek?

– A 100 százalékban magyar tulajdonú Decor Floor kft. 1997-ben alakult, és több mint 16 éve vagyunk jelen a piacon. Hideg és meleg burkolatokkal foglalkozunk, ide tartoznak a greslapok, a szőnyegpadlók, a PVC burkolatok, a faburkolatok, a laminált parketták, a mozaikok stb. A cég alapvetően a közületi szféra igényeinek kielégítésére alakult, kifejezetten nagy projekteknek és ügyfeleknek szállítunk, jellemzően közép- és felsőközép kategóriás gyártókkal állunk munkakapcsolatban, arra törekszünk, hogy partnereinkkel hosszú távú együttműködést alakítsunk ki. Lakossági üzletágunkat, a Pointzero-t pedig 2006-ban indítottuk útjára.

– A cég számos irodaház kivitelezésénél biztosította a burkolati elemeket. Mely projektekre különösen büszkék, amelyekben részt vehettek?

– Büszkék vagyunk arra, hogy immár 14 éve az OTP-hálózat kijelölt beszállítói vagyunk hideg- és melegburkolatok terén. De ugyanígy a Magyarországon működő legtöbb bank számára mi szállítjuk a burkolatokat, itt említhetjük meg a Citibankot, a Raiffeisen Bankot, a Budapest Bankot vagy éppen a K&H Bankot. Emellett a McDonald’s éttermeknek és a MOL benzinkútjainak is mi biztosítjuk a burkolatokat. Számtalan irodaházzal és irodaparkkal állunk szerződésben, ahová több tízezer vagy már akár már százezer négyzetméternyi szőnyeget szállítottunk. Ilyen például a Graphisoft Park, a WestEnd, a BudaWest Irodaház, az Infopark néhány épülete vagy a Capital Square. A legtöbb irodaház-üzemeltetővel együtt dolgozunk, vagyis meghatározó szerepet töltünk be ebben a szegmensben.

– Hogyan hatott a válság a piacra?

– A piac két irányba mozdult el. Az ügyfelek egy részének a nagyon alacsony árfekvés számít, ahol nem lényeges szempont a műszaki tartalom, más megrendelőknek ellenben fontos, hogy milyen minőségű szőnyeget vesznek, miközben természetesen ők is árérzékenyek. A pénzügyi válság miatt számos esetben olyan szőnyeget akarnak elhelyezni az irodatérben, ami nem töltheti be a funkcióját, mert ugyan  árban kedvezőbbnek tűnik, de egy év után cserélni kell. Csak és kizárólag a poliamid alapanyagok alkalmasak az irodai használatra. Vannak olyan  magyarországi kereskedők, akik polipropilén szálú szőnyegpadlót is kiajánlanak, de azok nem nagy forgalmú irodatérben, hanem főleg kis otthoni irodákban használhatóak. Sajnos a szakmai tudást háttérbe szorítva az adott üzleten realizálható nyereséget előtérbe helyezve kiajánlják ezeket a szőnyegeket az új projektekhez, hiszen egy laikus felhasználó nem ismeri a különbséget a poliamid vagy a polipropilén között.

– A szőnyegpadlók nem csak funkcionálisan, hanem esztétikai értelemben is meghatározó elemei egy-egy irodaháznak vagy irodának. Melyek a minőségi termékek legfontosabb követelményei?

– Egy irodai szőnyegpadló minimális követelményei a görgőszékállóság, az antisztatikusság és a megfelelő tűzállósági besorolás. Az új tűzoltósági szabályozás alapján Bfl-s1, Cfl-s1 vagy esetleg Dfl-s1 tűzállósággal rendelkező szőnyegeket lehet használni.

– Szinte már bűvös szóvá vált az antisztatikusság (műanyagok elektromos feltöltődésének megszüntetése). De vajon minden szőnyeg antisztatikus, amit annak mondanak, mert azért jó néhány panasszal találkozunk e téren? Mások pedig nem törődnek ezzel.

– Ha bérlők érkeznek az irodaházba, akkor fontos megvizsgálni, hogy minden egyes pillanatban megfelel-e az iroda az antisztatikus követelményeknek. Sokszor ugyanis az irodaház financiális vagy technikai okokból nem rendelkezik teljes klimatizálással, és ha nincs nedvességszabályozás a hűtés-fűtés mellett, akkor az év bizonyos szakában (decembertől márciusig) – amikor a kinti levegő hűvös és a páratartalom nagyon alacsony, emiatt extraszáraz, meleg levegőt fújnak a belső terekbe – minden egyes műanyag sztatikusan töltődni kezd, és például ráz az ajtókilincs. Ekkor ugyan a szőnyegpadló antisztatikus marad, azonban a körülmények nem alkalmasak arra, hogy működjön annak antisztatizáló hatása. Az irodák relatív páratartalma 40 és 60 % között van átlagban, a legtöbb szőnyeggyár pedig 25-30 %-os relatív páratartalomig garantálja az antisztatikusságot. De jártunk már olyan helyen is, ahol 10-15 %-os páratartalmat mértünk. Nagyon nehéz kérdés, hogy ezeket az értékeket hogyan lehet szabályozni.

– Alapproblémaként merül fel, hogy gyorsan elhasználódik a szőnyeg. Hogyan lehet megnövelni az élettartamát?

– Egy 10 éve készült amerikai kutatás bizonyította be, hogy a burkolatválasztásnál az építészek körében első helyen a dizájn, míg a második helyen a minőség található. Ezért nagyon fontos a dizájn az aktuális trendeknek megfelelően, amelyek alapján dolgoznak a szőnyeggyártók is. De emellett ott van a minőség, amivel emelni lehet az élettartamot, vagyis nem 5, hanem 15 év alatt fog elkopni a szőnyegpadló.

– Hogyan lehet 15 évig fenntartani egy szőnyegpadló élettartamát?

– Egy irodai szőnyegpadló legnagyobb igénybevétele nem az irodai használat, hanem a takarítás gyakorisága, és a felhasznált vegyszerek jellemzői. Sok esetben a cserét nem a szőnyeg kikopása, kirojtosodása okozza, hanem mert esztétikailag elhasználódik, így például foltos lesz vagy összeragadnak a szálak, elfilcesedik. Vannak olyan utólagos kezelések is, amivel egy szőnyeget szennytaszítóvá lehet tenni, vagyis a ráömlő kávéfolt, zsírfolt megtapad a szőnyegszálak felületén, és nem szivárog be az anyag szövetébe. A Milliken márkájú szőnyeg rendelkezik egy szennytaszító speciális bevonattal, amely a folyékony és a száraz szennyeződésektől egyaránt véd. A jobb szőnyeggyárak már tisztítószereket is gyártanak, ezek semleges kémhatású, minimális intenzitású vegyszerek. Ha egy erős kénes vagy lúgos kémhatású vegyszerrel takarítunk, akkor a szőnyeg kifakul, besárgul. További plusz műszaki tartalomról beszélhetünk, ha egy szőnyeget antibakteriális bevonattal látnak el. Ez egyrészt meggátolja, hogy a gombák, baktériumok, akták a szőnyegbe költözzenek – így ha a klímában elszaporodnak a gomba spórák, akkor nem tudnak kárt tenni a szőnyegben –, másrészt önmagában sterilizáló hatású. Ennek következtében a szőnyeg kellemes, jó illata sokkal tovább megőrződik.

– Milyen újdonságokat említhetünk, amelyekkel a szőnyeggyártók az utóbbi időben jelentek meg a piacon?

– Újdonság az akusztikus hátoldal, amit a Milliken már 20 éve gyárt, de a többi cég mostanában fejlesztette ki a saját technológiáját. Vagyis olyan puha, benyomódást engedő hátoldalt helyeznek a szőnyeg mögé, amely például az akusztika terén ad plusz műszaki tartamot. Itt alapvetően a kopogó- és a lépészajokat említhetjük meg. Ezek általában födémen átterjedő zajok, az álpadlós területeken pedig hatványozottan jelentkeznek. A Milliken 1979-ben fejlesztett ki egy technológiát, amikor az akusztikai hátoldallal különválasztotta a szőnyeg tekintetében az akusztikai csillapítását és a kopást. Egy kőkemény, nagyon sűrű szálszerkezetű felsőrészt és egy akusztikus hátoldalt gyárt – utóbbi plusz 10 decibeles kopogózaj-szigetelést tud biztosítani, amely közel egyharmaddal megnöveli a szőnyegpadló lépéshang-gátlását. A Milliken anno a NASA-nak fejlesztette ki ezt a terméket, amellyel az űrsiklót burkolták belülről. Másrészt a hátoldal a beszédzaj-csillapításban is jelentős szerepet tölt be. Harmadrészt pedig kényelmesebb járni ezen, az elcsúszás veszélye csökken, ami főként Amerikában lényeges szempont. Negyedrészt az élettartalmat akár 50 %-kal is megnövelheti, hiszen a hátoldal is átveszi a terhelést, így a szálak sokkal tovább maradnak rugalmasak.

– A környezettudatos fejlesztések előtérbe kerültek. A szőnyeggyártók hogyan képviselik a fenntarthatóság eszméjét?

– Magyarországon 3-4 éve kezdtek terjedni a LEED- és a BREEAM-minősítéses termékek. A Milliken például  az élmezőnyben található a környezettudatos vállalatok rangsorában, hiszen a gyár széndioxid kibocsátása negatív, vagyis többet dolgoz fel, mint amennyit termel az általa évtizedek óta telepített erdőkön keresztül. Mindemellett csökkentette az energiafelhasználását, a földgáz-igényét a hulladék-feldolgozóknál keletkezett metángázzal oldja meg, valamint számos szélerőművet épített. A szőnyeggyártás technológiáját is átalakította, hogy minél kevesebb alapanyagot tartalmazzon a szőnyeg, hiszen ezeknek olcsóbb a szállítása, a megmunkálás során pedig kevesebb energiát használnak fel, így sokkal zöldebb lesz a termék. A gyártás újragondolása során az is lényeges szempont, hogy mennyi újrahasznosított anyagot használnak fel, így a Millikennél az akusztikus hátoldal bontott műanyag-alkatrészekből készül 2006 óta.

– Hol van még potenciális fejlődési terület a magyar irodaházaknál a szőnyeghasználat tekintetében?

– Nagyon hiányolom a hazai irodaházaknál a szakszerű szennyfogó zónák kiépítését. Pedig az irodákban megjelenő szennyeződések 70 %-a kintről származik, és ha ezeket meg tudjuk fogni, akkor az irodatérben sokkal kevesebb kosz jelenik meg. Már az épülettervezéskor gondolkodni kell azon, hogyan tudunk olyan irodatereket kialakítani, ahol a lehető legkevesebb szennyeződés jelenik meg. Nyugat-Európában a szőnyeggyárak szakmailag az építészek mögött állnak, és nem csak a dizájnnal, a színnel, a textúrával kapcsolatban adnak tanácsokat, hanem alaprajzok alapján szennyfogó zónákat is terveznek.