A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom:*
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom:*  

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

 
Név:
Email cím:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom  
 
   


Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy kéthetente hírlevelet küldjünk neked az iroda piac aktualitásairól, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy személyes adataidat a veled való kapcsolatfelvétel céljából kezeljük és továbbítsuk a blog újságírójának. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a hozzájárulásod visszavonásával egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Mire jó a SZIT? Kinek éri meg? Jobb-e az ingatlanalapnál? – interjú Kui Szilárddal, a DLA Piper szakértőjével

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) tevékenységét egy 2011-es jogszabály határozza meg, 2016-ban a törvénymódosítások több ponton könnyítették a kereteket, azóta egy-két nagyobb vállalat SZIT-ként működik. De vajon kinek éri meg a váltás, és mennyiben működik másként, mint egy ingatlanalap? Erről beszélgettünk Dr. Kui Szilárddal, a DLA Piper szakértő ügyvédjével.

– Az induláshoz most minimum 5 milliárd forintnyi tőkével kell rendelkeznie egy cégnek, amely behatárolja a potenciális vállalati kört. Egyáltalán miért jó a SZIT egy ingatlanüzemeltető és -fejlesztő társaságnak? Miért érheti meg működési formát váltania?

– A szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) valójában egy nyilvánosan működő részvénytársaság, amely bizonyos feltételek teljesítése esetén egyedi adójogi státuszt kap. A kedvezőbb adójogi elbánás három fő jellemzője, hogy nem fizet társasági adót és helyi iparűzési adót, illetve ingatlanvásárlás esetén az általános 4%-os vagyonszerzési illeték helyett 2%-nyi összeget kell fizetnie. A magyar szabályozás célja az volt, hogy bátorítsa az ilyen típusú társaságok létrejöttét, amelyek kedvezőbb adójogi környezetben – a tőzsdén részvénykibocsátás útján megjelenve – kis befektetőket vonhatnak be a vállalat tulajdonosi körébe. A jogalkotó szempontjából ez egy olyan befektetési forma, amely nemzetgazdasági szinten hasznosnak bizonyulhat, hiszen még több ingatlanfejlesztés indulhat. A Budapesti Értéktőzsde is támogatja a szabályozást, mert abban reménykedik, hogy még több vállalat jelenik meg a részvénypiacon.

– Milyen vállalatok számára lehet valódi alternatíva a SZIT? Milyen előnyökkel jár a SZIT az ingatlanpiaci szereplők számára?

– Azok a cégek, amelyek SZIT-ben gondolkodnak, nyilvánvalóan már régebb óta a piacon tevékenykedő társaságok, hiszen a minimum 5 milliárd forintnyi tőkeérték követelmény már egy jól működő ingatlanbefektetésekkel foglalkozó vállalatot feltételez. A SZIT előnyei közé sorolhatjuk, hogy olyan  források is érkezhetnek a részvénytársasághoz, amelyeket a cégek más módon nem tudnának bevonni a beruházásokba, fejlesztésekbe, így azonban a tevékenységüket bővíthetik, és hozzájárulhatnak a hazai gazdaság élénkítéséhez. Ráadásul a tőzsdei jelenlét miatt a forrásbevonás viszonylag gyorsan végbe mehet. A kereskedelmi ingatlanpiac tradicionálisan a nagybefektetők pályája, illetve korábban a nyilvános ingatlanalapok biztosították, hogy a kisbefektetők is megjelenjenek a társaságokban, de ott a konstrukciótól függően nem ugyanazt a rugalmasságot tudják nyújtani, mint egy tőzsdei társaság.

– Mégsem hallunk túl nagy számú ingatlanpiaci szereplőről, akik a SZIT-et választották. Mi lehet ennek az oka? Kevés idő telt még el, hiszen az ingatlanpiacon hagyományosan lassan zajlanak a változások, vagy más indokok játszanak szerepet a viszonylagos sikertelenségben?

– Számos ügyfelünk mérlegelte a SZIT lehetőségét, a döntés előtt a vállalkozások összesítik a pozitívumokat és a negatívumokat. Jelenleg a BIF és a Graphisoft Park SE lépett erre az útra, illetve több iparági szereplő gondolkodik e tekintetben. Az előnyök mellett számos hátrányról is beszélhetünk, hiszen bár a SZIT mentesül a korábban felsorolt adók alól, azonban van egy osztalékfizetési kötelezettség is, minden üzemi év után az eredmény 90%-át osztalékban ki kell fizetni. Vagyis más tőzsdére bevezetett nyílt részvénytársaságoktól eltérően itt a kisbefektető biztos lehet abban, hogy amennyiben a SZIT-nek volt eredménye a tárgy évben, akkor sor fog kerülni osztalékfizetésre. Emellett a tőzsdei részvényértékesítés során természetes korlátot jelenthet, hogy az esetlegesen érkező sok forrás miatt akár kisebbségbe is kerülhetnek a tulajdonosok a saját társaságukban. Nyilvánvalóan egyetlen menedzsment sem szeretné, hogy az irányítás kicsússzon a kezei közül.

– Mennyiben növeli a SZIT egy vállalat adminisztrációs kötelezettségeit, hiszen elég sokrétű szabályozásról van szó, még ha enyhítettek is a korlátokon 2016-ban?

– Számtalan szabálynak kell megfelelni, csak néhányat sorolok fel a teljesség igénye nélkül. A tőzsdei bevezetés után a részvények legalább 25%-ának kisbefektetők kezében kell lennie, sőt, egy személy csak maximum a részvények 5%-át birtokolhatja.  De maga a tőzsdei működés is jelentős adminisztrációs többlettel jár. Ha egy cég SZIT-ként szeretne működni, akkor első lépésként szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként bekerülhet a nyilvántartásba, majd két év áll a rendelkezésére, hogy a követelményeknek megfeleljen, így például, hogy a részvényeket bevezessék a tőzsdére. A későbbiekben negyedévente értékelni kell az ingatlanportfóliót, amely jelentős költséggel jár. Valamint a mérlegfőösszeg minimum 70%-át ingatlanállománynak kell kitennie, míg a maradék 30%-ot pl. állam- vagy értékpapírban lehet tartani, vagyis a befektetési tevékenység is szigorúan szabályozott. A törvényi keretek is mutatják, hogy a menedzsment keze sok tekintetben meg van kötve a napi szintű működés során.

– Jelentős tevékenységet fejtenek ki az ingatlanalapok, hiszen az alacsony banki kamatok miatt ezek nagyobb hozammal kecsegtetnek. A kisbefektetők szempontjából mi az alapvető különbség a SZIT és az ingatlanalap között, ami miatt az egyik, illetve a másik vállalati struktúra mellett döntenek?

– A fő különbség az, hogy a SZIT esetében a tőzsdén viszonylag gyorsan értékesíthetjük a részvényeinket, ha váltani akarunk, és át szeretnénk rendezni a részvényportfóliónkat. Természetesen itt is korlátot jelent, hogy az általunk preferált árfolyamon találjunk vásárlót. Míg a legtöbb ingatlanalap esetében meghatározott lejárati időkről beszélhetünk, ami előtt nem érdemes kivenni a pénzünket.

Ha adózási szempontból hasonlítjuk össze a SZIT-et az ingatlanalappal, akkor valójában nem beszélhetünk adóelőnyről egyik vagy másik javára. Az alapoknál ugyanazok az előnyök érvényesülnek, ráadásul azok működését már megismerték a piaci szereplők. A tapasztalataink szerint egyértelműen az ingatlanalapok korát éljük, sok olyan ingatlanfejlesztő társaság mozdult el az irányukba, amelyek korábban elsőgenerációs holding struktúrában működtek, és különböző projektcégeken keresztül indítottak beruházásokat.

– Mégis mi az a legfontosabb kérdés, amit mérlegel egy társaság, és ami miatt még nem annyira népszerűek Magyarországon a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban?

– A legkardinálisabb követelmény a SZIT-eknél, hogy nyilvános részvénytársaságként kell működniük, ami a tőzsdei tevékenység miatt nagyfokú nyilvánosságot jelent, különböző bejelentési és adatközlési kötelezettségnek kell eleget tenniük, a tranzakciókat be kell jelenteniük, közölniük kell a részleteket, hogy például kitől, mit, mennyiért vásároltak, milyen terveket szeretnének megvalósítani, évente eleget kell tenniük a beszámolási kötelezettségüknek stb. Ezek az előírások versenyhátrányt jelenthetnek a piacon olyan vállalkozásokkal szemben, amelyeknél a céges struktúra miatt nem nyilvánosak ezek az adatok.

– Ennek tükrében hogyan lehetséges, hogy nyugat-európai országokban és az USA-ban meglehetősen népszerűek a SZIT-ek?

– Az említett régiókban a SZIT-ek esetében megengedett, hogy ne tőzsdei vállalatként működjenek, és egy zárt társasági forma mellett teljesen kontrolálható a tulajdonosi szerkezet. Egyelőre nálunk még nem időszerű e tekintetben a változtatás, bár már a háttérben zajlik a lobbi tevékenység, de nagyjából 2-3 év múlva derülhet ki, hogy a nyilvánosság sok potenciális jelöltet visszatart-e attól, hogy SZIT-ként működjenek. A tapasztalatok tükrében lehetséges, hogy a jogszabály még finomodik a jövőben.