A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

Név:
Email cím:*
Szektor:*
 

Mire jó az egyterű iroda? Pletykamagyarázat felsőfokon!

Gondolta volna, hogy a vezetői értekezleten született döntések információi már akár 3 perc alatt is eljuthatnak a dolgozókhoz? Különösen igaz ez akkor, ha egy mindenkit érintő – csoportérdeknek is tekinthető – témáról van szó. A kávézás, a parkoló, az ebéd, a közös aula pedig kiváló helyet, alkalmat ad egy kis céges pletykálkodásra – írja a piacesprofit.hu.

Egyre inkább elvárás az irodapiacon, hogy a munkahelyi épületek belső kialakítása minél inkább megfeleljen a belső információáramlás szabályainak, azaz legyenek működő közösségi terek. Hiszen ne feledjük, a céges közös helyiségek a legalkalmasabbak arra, hogy a kollégák informálódjanak, sztorikat osszanak meg egymással. Az információáramlás szempontjából talán a legfontosabbak a teakonyha, a konyha, a vállalati büfé és az ebédlő, ahol a kávézás, közös étkezések alkalmával a kollégák beszélgethetnek egymással. Hasonló funkciót tölthet be a recepció, az aula vagy a folyosó is, esetleg a céges parkoló, ahol szintén találkozhatnak egymással a cég dolgozói.

Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus szerint a kávézás például különös szerepet tölthet be egy cég életében, nemcsak pihenőidőt biztosít a munkatársaknak, de alkalmat teremt az információcserére is. Azt is mondhatjuk, hogy aki nem kávézik, az lemarad sok mindenről, esetleg később tudhat meg különböző információkat. Ezért sem meglepő, hogy egy kutatás szerint a magyarok több mint a fele nemcsak otthon kávézik, de a munkahelyén is. Igaz ez a nőkre és a férfiakra egyaránt csakúgy, mint a fővárosban vagy a vidéken élőkre!

“Tévhit, hogy a pletyka minden esetben negatív. A negatív információkat már inkább rágalomnak nevezzük” – állítja Szvetelszky Zsuzsa. Még csak az sem igaz, hogy a munkahelyeken jóval nagyobb figyelem övezné a negatív sztorikat, inkább az a jellemző, hogy a közösségi érdekkel kapcsolatos történetek, információk terjednek a leggyorsabban és a legszélesebb körben, ezek pedig nem feltétlenül negatívak. Gondoljunk csak például egy esetleges jutalékra vagy általános, mindenkire érvényes fizetésemelésre, ez semmiképpen sem negatív, ugyanakkor mégis komoly érdeklődést generál. Tény, hogy azokon a helyeken, ahol nem eléggé hatékony a belső céges kommunikáció, sokkal inkább felértékelődik az informális csatornák szerepe és jóval gyorsabban terjednek a belső információk, legyenek azok pozitívak vagy negatívak.

A közösségi média terjedésével egyre több olyan tartalom válik nyilvánossá a munkahelyeken, melyek régebben csak a céges folyosókon vagy a liftben elejtett pletykák szintjén léteztek.Tekintettel arra, hogy ezek a tartalmak akár egy nagyobb közösség előtt is nyilvánossá válhatnak, komoly fejtörést okozhatnak a munkaadónak is. A munkahelyi sztorik alapvetően hét különböző téma köré csoportosulnak, ezek azok, amelyek leginkább megmozgatják a munkatársak fantáziáját. Értelemszerűen mindenkit érdekel a pénz, azaz, hogy ki mennyit keres, ki mennyire pazarló vagy takarékos, lesz-e fizetésemelés stb. Az emberi természetből fakadóan örök téma a szex, vagyis ki kinek tetszik, ki szakít, ki kivel jött össze, kinek van titkos munkahelyi viszonya.

Természetesen mindig kiváló beszédtéma a hatalom, a befolyás és a kompetencia is, azaz ki mennyire ért ahhoz, amit csinál. A munkahelyi közösségekben alapvetően fontos az integráció, így a sokszor a munkahelyi sztorik szereplője egy olyan kolléga, aki nincs jóban a többiekkel, akinek gondjai vannak a beilleszkedéssel, esetleg most érkezett a céghez. Ezeket részben befolyásolhatja az adott kolléga stílusa is, amit szintén kibeszélnek a munkatársak. A deviáns viselkedés is minden esetben elmaradhatatlan beszédtéma, gondoljunk csak arra, hogy mennyire kellemetlen lehet egy munkatárs káros szokása, alkoholizmusa, bosszantó csámcsogása, stb.

Az eredeti cikk itt található.