A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom:*
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom:*  

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

 
Név:
Email cím:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom  
 
   


Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy kéthetente hírlevelet küldjünk neked az iroda piac aktualitásairól, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy személyes adataidat a veled való kapcsolatfelvétel céljából kezeljük és továbbítsuk a blog újságírójának. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a hozzájárulásod visszavonásával egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Miért születtek a világra a felhőkarcolók?

Az 1870-es években Dél-Manhattanban még csupán néhány irodaház érte el az öt emeletnyi magasságot. A hihetetlen fejlődést jelzi azonban, hogy 1908-ban már 538 épület volt 10 emeletnél magasabb New Yorkban.

Népességrobbanás és gazdasági fejlődés

Manhattan déli része a világ egyik üzleti központja. Az 1624-ben alapított New York csak 1835-ban lett az USA legnagyobb városa. A polgárháborút követően azonban felgyorsultak az események, és a 19. század végére a városban az európai bevándorlók száma ugrásszerűen megnőtt, földrajzi helyzeténél fogva ide érkeztek először az új hazát keresők. A 20. század első felében pedig a város a világ legnagyobb üzleti központjai sorába emelkedett, és a gazdasági fejlődés következtében megkezdődött a felhőkarcolók építése. A fejlődést jól szimbolizálja az irodaházak evolúciója. Hiszen az 1865 után épült irodaházak esetében még csupán néhány 5 emeletnél magasabb manhattani épülettel találkozhatunk, amelyek azonban még nem rendelkeztek lifttel, így a felső szinteket akkoriban nem hasznosították irodai célokra. Az 1870-es években kezdték el a 7-10 emeletes, lifttel rendelkező irodaházak megépítését. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat 1899-ben adták át, 1908-ben pedig már 40 emeletig jutottak. A 60 szintet 1913-ban abszolválták.

Eleinte gyalogolni szerettek

Természetesen a tulajdonosok azért ösztönözték az egyre magasabb házak építését, hogy egyre nagyobb profitra tehessenek szert, több emelet, több cég, több irodista, több bevétel. Valamint döntő szempont volt a telekárak növekedése, így minél kevesebb földterületet akartak felhasználni irodaházak építésére. Másrészt azonban hátrányok is adódtak, így egyrészt a magasabb épületek kivitelezése növelte a költségeket, hiszen erősebb szerkezeteket és nagyobb alapot kellett építeniük, másrészt az irodisták közlekedése a szinten között is jelentősebb kiadást eredményezett. Prioritássá vált a liftek építése, ugyanakkor eleinte az emberek nem szívesen vették azokat igénybe, mert jobban szerettek gyalogosan közlekedni. Ráadásul a liftfejlesztések költsége gyorsabban nőtt eleinte, mint az épületek magassága, hiszen egyre több területet kellett elvonni a házban, így az nem hasznosult kereskedelmi felületként.

Alacsony földárak

Jó néhány ok közrejátszott abban, hogy a 19. század végéig nem akartak a házak öt emeletesnél magasabbra nőni. Először is a belvárosi telekárak meglehetősen alacsonyak voltak, ezért kicsi volt az ösztönző erő a magasabb épületek kivitelezésére. Másodszor a magasabban fekvő szintek megépítése többe került, hiszen ha kőben vagy téglafalban gondolkodtak, akkor az épület alacsonyabb részein vastagabbra kellett tervezni a falakat, amely növelte a költségeket, és csökkentette a hasznos alapterületet. Valamint az acél meglehetősen drága mulatság volt akkoriban. Harmadrészt pedig senki sem fizetett több bérleti díjat azért, mert az irodája az ötödik emeletnél magasabban volt, még ha lifttel is közlekedett. Vagyis a hatodik emelettől felfelé a kivitelezés költségei nagyobbak voltak, mint a bérleti díjból származó bevételek.

A liftek forradalma

Ezek a szempontok gyökeresen megváltoztak a 19. század végén. Először is a földárak felmentek, mivel nőtt az alkalmazottak létszáma és a társaságok egyre nagyobb volumenben keresték a belvárosi lokációkat irodáik működtetése céljából. New Yorkban és Chicagóban épültek a legmagasabb házak, mivel itt mentek fel leginkább a belvárosi telekárak. Például Chicago egyik központi negyedében rövid időn belül 130 ezer dollár/hektárról 1889-ra 900 ezer dollár/hektárra növekedtek az árak. Másrészt a liftek egyre gyorsabbak lettek. Elisha Otis (1811-61) találmánya nagy lökést jelentett a felvonó-evolúcióban. Egyik munkatársa, Baldwin 1872-ben feltalálta a hidraulikus meghajtású liftet is, amelyet két év múlva már gyártani kezdtek. 1875 után a liftek már az irodaépületek kivitelezésének egyik kulcskérdésének számítottak. 1902-ben pedig már a 25 emeletesnél magasabb házakat is el tudtál látni felvonóval. A hidraulikus liftek kerültek domináns helyzetbe. Az elektromos meghajtású liftek egyelőre nem tudtak versenyezni a hidraulikus felvonókkal, mert nem tudtak nagyobb sebességet elérni a magasházakban, később azonban a további fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb szerepet kaptak.

És jött az acélipar

A felhőkarcoló-építkezések harmadik fő oka pedig a technológia fejlődésében keresendő, hiszen az acél ára jelentősen csökkent a 19. század végére. Egy 15-16 szintes irodaház acélváza megközelítőleg 1800-2200 tonna súlyt jelentett, amely a 10-12 ezer tonnás összsúly közel 20 %-át tette ki. További technológiai fejlesztések segítették elő a nehezebb szerkezetű épületek felhúzását. Így például 1850 körül a födémeket öntöttvas-gerendákkal erősítették meg, míg 1885-ben már acélgerendákat alkalmaztak. 1890 után pedig acélt használtak mind a függőleges, mind a vízszintes szerkezetek építéséhez. Chicagóban például 1885 és 1895 között közel 50 acélszerkezetes épületet kiviteleztek. 1880-ben New Yorkban még csak 6 épület volt magasabb 10 emeletnél. 1900-ban azonban Dél-Manhattanben már 65 irodaház érte el a 200 láb magasságot. Nagyjából 1000-4000 munkás dolgozott egy-egy építkezésen. A hihetetlen fejlődést jelzi, hogy 1908-ban New Yorkban már 538 épület volt magasabb 10 emeletnél.