A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Szívesen megmutatnád irodádat?

Töltsd ki az itt található űrlapot, és ajánld irodádat bloggerünknek!

Küldő neve:*
Küldő e-mail címe:*
Üzenete szövege:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom:*
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom:*  

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a cikk?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Küldő neve:*
Címzett neve:*
Címzett e-mail címe:*
Üzenete szövege:*

Irodablog.napló feliratkozás

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól! Minden mező kitöltése kötelező!

Email cím:*
Név:*
Piaci szektor:*

Irodablog napló

Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre, ahol kétheti rendszerességgel
kaphatsz információkat az irodapiac aktualitásairól!

 
Név:
Email cím:*
Az ÁSZF-et tudomásul veszem és elfogadom
Az Adatvédelmi Szabályzatot tudomásul veszem és elfogadom  
 
   


Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy kéthetente hírlevelet küldjünk neked az iroda piac aktualitásairól, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Adatvédelmi információk

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy személyes adataidat a veled való kapcsolatfelvétel céljából kezeljük és továbbítsuk a blog újságírójának. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a hozzájárulásod visszavonásával egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.



Trendek, forradalmak és generációk. Miért szeretjük a nyitott irodákat?

A legújabb trendek a nyitott irodákról szólnak, de vajon mennyire újdonságok ezek a kialakítások, és valóban annyira jó-e ezekben dolgozni? Ennek jártunk utána.

A régi idők irodája

Ma minden a nyitott irodákról szól, egyre inkább háttérbe szorítják a cellás elrendezéseket, legalábbis azoknál tevékenységtípusoknál, amelyek a közérdeklődésre számot tarthatnak (SSC, technológia, reklám, PR stb.). Pedig a nyitott iroda nem újdonság, egészen a 19. század végéig kell visszamennünk az időben, ugyanis akkor alakultak ki a maihoz hasonló irodák és munkafolyamatok. Az 1920-as években terjedtek el az irodaszervezés tudatos eszközei, így például a lyukkártya, a másolópapír vagy éppen az automata írógép. Később pedig a technika fejlődésével párhuzamosan használni kezdték a elektromechanikus könyvelő automatákat és a számológépeket. Ekkoriban – és ezt a régi filmek is jól illusztrálják – nyitott irodákban dolgoztak a munkatársak, ki ne emlékezne egy-két fekete-fehér filmkockára, ahol a gépírónők libasorban ücsörögnek egy nagy teremben.

A nyitott iroda a 20. század első szakaszának tipikus formája volt, amely azonban meglehetősen túlzsúfolt munkahelyet jelentett, hiszen a korabeli irodaházak alaprajzi struktúrája, belső kialakítása sem elégítette ki a manapság már alapkövetelménynek számító munkahelyi feltételeket. Később a szabadságjogok körüli viták és egyéb individualista ideológiák már a munkaállomások világába is beszivárogtak. Egyre többen érezték úgy, hogy ezek a szűk helyek nem elég komfortosak, valamint a közös térben a magánélethez való alapvető jog is sérül. Ráadásul sokaknak nem volt saját helyük, hanem oda ültek, ahol éppen üres székre akadtak. Azonban ez akkoriban azzal az érzéssel töltötte el a munkatársakat, hogy ők nincsenek kellőképpen megbecsülve. Ezeket a gondolatokat persze meglehetősen furcsa olvasni a 21. században, amikor teljesen megváltoztak az igények. Azonban akkoriban szép lassan a cellás irodák átvették az uralmat.

Hermann Miller forradalma

Aztán eljött 1968, amely nem csak Amerikában lendítette fel a polgárjogi mozgalmakat, hanem Európában is jelentős változásokat generált, a régi establishment megdőlt, a kulturális forradalom fenekestül felforgatta a korábbi rendszert. Az irodák világát sem hagyta érintetlenül a kulturális-politikai földrengés, hiszen a beosztott-főnök, alárendelt-fölérendelt kontextus is átértékelődött a társadalmi változások tükrében. Valójában a cégek egyfajta miniatűr társadalmak, ahová a nagyvilág változásai villámgyorsan beszivárognak. A Michigani székhelyű, nagy amerikai irodabútoros cég, a Herman Miller jó érzékkel dobta piacra a hatvanas években az ún. „Action Office” új irodabútor-családot. Itt kell megemlítenünk Robert Propst nevét, aki a Herman Millernél dolgozott kutatási igazgatóként. Az „Action Office” forradalmasította az irodák alaprajzi elrendezését és a bútorokat is. Ennek jelentőségét jól érzékelteti az eladások száma: 1978 óta ebből a termékcsaládból több mint 5 milliárd dollárnyit értékesítettek.

Az új szisztéma szerint a nyitott irodák újabb virágzása jött el, csak a hatalmas egyteret kisebb fülkékre kellett osztani, vagyis a munkatársak mindegyike egy boxban került elhelyezésre (angol elnevezés: cubicle). Ez szintén ismerős lehet valamennyiünk számára, hiszen a 80-90-es évek filmjeiben jó néhány ilyen típusú iroda jelenik meg, mint az események helyszíne. (Erre nagyszerű példa a Matrix, ahol a főszereplő egy ilyen boxos irodából menekül.) A nyúlfarknyi boxok tartalmaztak egy íróasztalt és egy tároló rendszert, amelyet embermagasságú panelelemek vettek körbe. Ha az alaprajzra pillantunk, akkor egyfajta kaptárszerkezet bontakozik ki, ahol a vezetőség külön irodában helyezkedik el. Ez a rendszer kielégítette az individualista elveket, és több magánszférát biztosított a munkatársaknak, ráadásul a cellás irodáknál jóval könnyebb és költséghatékonyabb kialakítással, illetve átalakítással kalkulálhatott a vezetőség.

Az ifigettó bukása

A 90-es évekig tündökölt ez a koncepció, amikor is új típusú munkakultúrák jelentek meg – elég csak a nemzetközi szolgáltató központokra gondolnunk (SSC-shared service center) –, ahol  jelentős számú munkavállalót kellett egy viszonylag kis térben integrálni, a kommunikáció és az együttműködés előtérbe került, valamint a költséghatékonyság lett a bűvös kifejezés, mindenütt ezt mantrázták. Pedig még hol van ekkor a 2008-as világválság? Ráadásul a boxokat elválasztó panelelemeket már nem a privátszféra jelképeként kezdték el értelmezni, hanem egyfajta börtönfalnak tekintették, amely gátat szabott a manapság oly divatos kreatív munkakultúrának. Az együttműködés, a kooperáció, a brainstorming idején ezek a panelelemek idejétmúlt díszletekké váltak.

Douglas Coupland X generáció című világhírű kultuszregénye nagyszerűen megfogalmazza az akkori irodaviszonyokat, ahol a multicégek munkatársai ún. borjúboxokban dolgoztak. A boxot így definiálja Coupland: „kicsi, zsúfolt munkafülke, amelyet szövettel borított szétszedhető falrészekből építenek, és alacsony beosztású munkatársak dolgoznak benne. A marhatenyésztésben használatos kis fülkék után kapta a nevét, amelyekben levágás előtt tartják a jószágot.” Más helyen az egyik főszereplő „ifikarámnak” vagy „ifigettónak” nevezte ezeket a szűk kis boxokat. Ezek a pejoratív kifejezések is jelezték, hogy a boxok a korszellem számára immár a régmúlt relikviái lettek.

Open plan vagy open space?

A kilencvenes évektől kezdve tehát ismét felfelé ívelőben van az a fajta klasszikus nyitott iroda-típus, amely a 20. század első felében hódított világszerte. A boxokat és panelelemeket elbontották. A boxokat kitaláló Propst 2000-ben elismerte, hogy óriási hiba volt a fülkés rendszert elterjeszteni, mert valójában a privátszféra biztosításának álságos elve mentén lenyesték a dolgozók kreatív hajlamait, és a bezártságérzet több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.

Azonban a nyitott irodákban is olyan sokféle elrendezés lehetséges, hogy már nehéz világosan megkülönböztetni az egyes típusokat. A definíciók is összekeveredtek, hiszen amíg eredetileg az ilyen típusú irodákat „open plan office”-nek nevezték, addig sokan az „open space” elnevezést az egész iroda azonosítására alkalmazzák. Noha ez csak azt jelenti, hogy nagy nyitott terek jellemzik az irodát, de ettől még a vezetőség nyugodtan kaphat saját cellát. Vagyis stílszerűen fogalmazva a nyitott iroda meghatározása igen nyitott lehetőségeket tartalmaz.

Alaprajzi struktúrák

Számtalan alaprajzi elrendezés lehetséges a nyitott irodák világában, amelyet alapvetően meghatároz a cég mérete, a dolgozók száma és a főtevékenység. Hiszen anno is a hivatalnokokat és a pénzügyi dolgozókat ültették egy nagy térbe, míg az ügyvédek mind a mai napig cellás irodákban kapnak elhelyezést. Az SSC, technológiai, kommunikációs, PR-cégek, az interaktív vállalatok és a reklámügynökségek pedig előszeretettel alkalmazzák a közös munkatereket. Nagyobb cégek esetében a nyitott irodában divíziók, csapatok, csoportok szerint oszlik meg a munkaerő, és az egy divízióba tartozók, akik ugyanazt a munkafázist, vagy ugyanazt a típusú tevékenységet végzik, egy íróasztal-csoport köré szerveződnek. Ezek az íróasztalok akár össze is kapcsolódhatnak egymással, vagy több sorban helyezkedhetnek el.

Az is elterjedt rendszer, hogy a vezető beosztású kollégák a divíziók mellett panelelemekkel vagy üvegfallal elválasztott saját irodában ülnek, de közvetlen kapcsolatot ápolhatnak a beosztottjaikkal. Azonban úgy tűnik, hogy a dolgozók nincsenek kibékülve az abszolút közösségi szellem térnyerésével, ezért a nyitott terekbe helyezett munkaállomásokat kombinálják az elszeparált kisebb tárgyalókkal, egyszemélyes kapszulákkal, hangzuhanyzókkal, akusztikai panelelemekkel, hogy a munkájukhoz kapcsolódó megbeszéléseket – akár skype-on, akár telefonon – zavartalanul lebonyolíthassák, valamint privát tudjanak kommunikálni. Vagyis a 21. században keverednek a nyitott terek, a boxok, a cellák és az elszeparált tárgyalók, és ebből a nagy mixből az adott cég mindig a számára leghatékonyabb variációt emeli ki.

+++


Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!